Dália:
Barbárságnak hangzik, meg kell hozzá keményítenünk a szívünket, de tény, hogy ha az első, kb. 10 cm-es hajtást és az első bimbókat levágjuk, bokrosabban nő a tő, és sokkal több virágot hoz.
Fikszia:
Ha a szomszéd vagy a barátnőnk levágott nekünk a saját növényéről egy dugványt, ne ültessük el azonnal, hanem néhány órán át hagyjuk száradni a vágási helyeket, így gyorsabban meggyökeresedik. Bokrot is nevelhetünk belőle, ha visszavágjuk a hatodik levél felett.
Gladiólusz (kardvirág):
A királyian délceg kardvirág nagyanyáink kedvelt kerti növénye volt, fedezzük fel újra! A gumók nem fognak a földben elrothadni, ha ültetés előtt faszénparázsba forgatjuk őket.
Rózsa:
Ha fokhagymát ültetünk a rózsaágyásba, a rózsa erősebb és ellenállóbb lesz; a levendula elűzi róla tetveket. A virágkirálynőt langyos, soha ne hideg vízzel öntözzük, és ne a leveleit, hanem közvetlenül a tövét. Párosíthatjuk liliommal, fátyolvirággal és zsályával, ez klasszikus, bevált társítás.
Futórózsák:
Jobb, ha farácsra futtatjuk, mert a télen erősen lehűlőfém majd károsíthatja az ágakat.
Zsurlófőzet:
Lisztharmat és levélfoltosság ellen jó ez a locsolófolyadék. Áztassunk 10 liter (1 vödörnyi) vízben 30 dkg friss vagy 3 dkg szárított mezei zsurlót 24 óráig, majd főzzük 30 percen keresztül. Leszűrés után 1:5 arányban higítsuk.
Hagymás-gumós növények:
Elvirágzásuk után ne szedjük le a leveleket, szárakat - hagyjuk, hogy maguktól leszáradjanak.
Öntözés:
A kerti növényeket tavasszal késő délután kell öntözni, nyáron inkább esténként - szemben a veteményessel, amelyet vizsont mindig reggel tanácsos. A cserepes növényeink esetében legjobb reggel vagy délben pótolni a hiányzó nedvességet.
Levéltetvek ellen:
Áztassunk 1 kg friss vagy 20 dkg szárított csalálevelet 10 liter vízben 14 napig. Naponta kavarjuk meg jól. Locsoláshoz 1:10, permetezéshez 1:20 aránybín higítsuk.
Forrás: Bricostore |