...hogy ne járjunk rosszul!

A műszaki cikkekre vonatkozó fogyasztóvédelmi útmutatót az egyik műszaki áruház adta közre és bármilyen műszaki cikk vásárlására vonatkozik.

Az alatta lévő fogyasztóvédelmi bejegyzések a fogyasztóvédelem honlapjáról vannak.

 

-Fogyasztóvédelmi Egyesület: http://www.ofe.hu
-Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség: http://www.fvf.hu
-Kormányzati portál: http://www.magyarorszag.hu
-AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/29/EK IRÁNYELVE (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról ("Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2005/l_149/l_14920050611hu00220039.pdf

 

 

 

A Fogyasztó

az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

::Általános tájékoztató
::Műszaki cikkek
::Internetes rendelés
::Ingatlan-, üdülési jog
::Utasok jogai
::Élelmiszerek

 

Mi az a kötelező jótállás?

Köznyelven garanciának hívják. Részletesen az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet szabályozza.

Milyen termékekre vonatkozik a kötelező jótállás?

Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;

1. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
2. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett;
3. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
4. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek;
5. varrógép, kötőgép;
6. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;
7. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
8. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
9. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
10. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
11. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;
12. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
13. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
14. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
15. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
16. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
17. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
18. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
19. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
20. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;
21. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;
22. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
23. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
24. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

Igaz, hogy csak a 10.000 Ft feletti termékekre kell garanciát (kötelező jótállást) adni?

Nem igaz, a 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet szabályozza, hogy milyen termékkörök esetében nincs vételárhoz kötve (pl. porszívó).

Meddig tart a kötelező jótállás?

A jótállás időtartama 1 év, amely a készülék vásárlónak történő átadásával kezdődik. Kötelező üzembe helyezéses termékek esetén (pl. gáztűzhely) a szakszerviz által elvégzett üzembe helyezés napjával kezdődik, amit a jótállási jegyen fel kell tüntetni.

Mit tegyek, ha a dobozon "3 év garancia" szerepel, de a jótállási jegyen csak "1 év"?

Amennyiben a termék dobozán, vagy a jótállási jegyen 2 év, 3 év szerepel, akkor arra a termékre annak megfelelő jótállás vonatkozik. Amennyiben a dobozon vagy a jótállási jegyen eltérő információ (pl. különböző időtartam szerepel), úgy mindig a vásárló javára kell értelmezni, mindig a hosszabb időtartam érvényes. Amit a gyártó egyszer önkéntes jótállásként megadott, azt a vásárlótól elvenni nem lehet (pl. nem érvényes a dobozon a "3 év garancia" leragasztása). Érdemes megőrizni a dobozt.

Mit tegyek, ha meghibásodik a készülék?

Amennyiben a Media Marktban vette a készüléket, fordulhat bármelyik áruházunkhoz, illetve a jótállási jegyen (garanciajegyen) feltüntetett Önhöz legközelebb eső szervizhez. 10 kg fölötti készüléknél a szerviz házhoz megy!

Mit vigyek magammal, ha az áruházba vagy a szervizbe megyek?

A jótállási igény jótállási jeggyel érvényesíthető. Hasznos azonban a vásárlást igazoló blokkot/számlát is megőrizni, hogy pl. külföldi vásárlás esetén is tudjuk azt kezelni.

Mi van ha eltörött a készülékem? Leejtettem a fényképezőgépem? Ha víz ment a telefonomba?

A jótállásból eredő jogok csak a rendeltetésszerű használatból eredő hibákra vonatkoznak. Nagyon fontos, hogy figyelmesen olvassa el a használati útmutatót. Nem rendeltetésszerű használatra visszavezethető hibák javítását nem köteles a szerviz ingyen javítani.

Vásárlást követő három munkanapon belül meghibásodik a készülékem. Mit tehetek?

Rendeltetésszerű használatra visszavezethető meghibásodás esetén nem lehet javítani a készüléket. Kérheti a készülék cseréjét, árleszállítást vagy elállhat a fogyasztói szerződéstől (visszakérheti a készülék vételárát).

Kérjük, figyelmesen olvassa el a használati útmutatót, különös tekintettel az első üzembe helyezésre vonatkozó információt (pl. mosógépnél a dobrögzítő csavar eltávolítását).

Vásárlást követő három munkanapon túl elromlik a készülékem. Mit kérhetek?

Kérheti a készülék cseréjét illetve javítását. Minden esetben javításra kerül a készülék, amennyiben annak cseréje aránytalan többletköltséget jelentene.

A szerviz nem akarja megjavítani a készüléket, mert hiányosan van kitöltve a jótállási jegy.

Hiányosan kitöltött jótállási jegy nem korlátozhatja a vásárlót jótállási igényeinek érvényesítésében.

A javítás ideje beleszámít az egy évbe?

A jótállás időtartama (1 éve) meghosszabbodik annyival, ameddig a vásárló nem tudta a készüléket használni, a javításra való leadástól számított idővel.

Mi az az önkéntes jótállás?

A gyártó és a kereskedő biztosíthat a vásárló részére többet, mint amennyit a kötelező jótállásra vonatkozó jogszabályok előírnak, de azt semmiképpen nem korlátozhatja. Pl. egyes márkákra, termékkörökre a gyártó adhat további éveket, korlátozott juttatásokat (pl. csak a főalkatrészekre vonatkozó ingyenes javítás, vagy csak ingyenes alkatrészellátás) és kötheti ezeket bizonyos feltételekhez (pl. jótállási jeggyel és számlával, blokkal együtt érvényesíthető), de mindez nem vonatozhat a jótállás első évére, a vásárló arra vonatkozó jogait nem korlátozhatja.

Mit tehetek, ha a kötelező jótállási időn túl romlik el a készülékem?

Alapvetően a jótállási időn belül a szerviznek kell bizonyítani, ha a vásárló a terméket nem rendeltetésszerűen használta. A jótállási időn túl a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a készülékben jelentkező hiba már a vásárlás pillanatában benne volt a készülékben. A vásárlónak kell fizetnie a javítást, amennyiben nem bizonyítható, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt a készülékben. Tartós fogyasztási cikkek estében a forgalmazónak kell biztosítania, hogy a vásárlástól számított 3 éven belül legyen alkatrész a termék javításához, amennyiben alkatrész hiányában nem javítható a termék, akkor a forgalmazónak kell megtéríteni azt a vásárló részére.

Mi van azokkal a termékekkel, amihez nem kell jótállási jegyet adni?

A vásárlástól számított hat hónapon belüli meghibásodás esetén az áruházba kell visszavinni a terméket, amelynél vagy csere, vagy javítás, de ha mindez nem lehetséges, akkor árleszállítás, illetve pénzvisszafizetés a megoldás.

A vásárlástól számított 6. hónaptól a 24. hónapig a vásárlón van a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a hiba már a vásárlás pillanatában benne volt a termékben.

Forrás: Media Markt

Fogysztóvédelem honlapjáról:

Internetes vásárlás

Ügynökök

Szinte minden fogyasztó találkozott már olyan értékesítési formával, melyben egy ügynök előzetes megkeresés nélkül próbálta vásárlásra bírni. A fogyasztó ilyenkor általában nincs felkészülve a vásárlásra, és nincs meg a feltétele a felkínált termék árának és minőségének más termékkel való összehasonlítására.
Az Európai Unió ezért szabályozást vezetett be annak érdekében, hogy megvédje a fogyasztókat az ilyen kereskedelemben rejlő kockázatoktól. Abban az esetben, ha a kereskedő nem a boltjában végzi a kereskedelmi tevékenységet, hanem lakásán vagy munkahelyén keresi fel a vásárlót, a kereskedőnek kötelező:
A fogyasztó számára írásba adni a termékre vonatkozó visszavásárlási időszak hosszúságát. Ennek világosan megfogalmazva tartalmaznia kell annak a személynek a nevét és címét, akivel szemben a fent említett jogok érvényesíthetők. Ha a fogyasztó el szeretne állni a vásárlástól, lemondólevelet kell küldenie az eladónak. (A lemondólevél elküldésének határidejét minden tagállam maga határozza meg, de ez az időszak az írásbeli 'szerződés' megkötésétől számított 7 napnál rövidebb nem lehet.) Katalógusból történő vásárlásra speciális szabályok érvényesek, mivel a fogyasztó ugyan elolvashatja a termékekre vonatkozó információkat, illetve a vásárláskor érvényes szabályokat, ám a kereskedő nincs jelen személyesen.

Vásárlás az Interneten

Internetes vásárlás során az eladónak világosan, egyértelműen, jól érthetően tájékoztatnia kell a vásárlót: A rendelés elkészítésének különböző technikai lépéseiről, A közölt adatok tárolásáról, A rendelés során használható nyelvről. Valamint lehetővé kell tennie a rendelés adatainak javítását, még a rendelés elindítása (feladása) előtt.
Az on-line szolgáltatást nyújtónak indokolatlan késedelem nélkül, elektronikus úton vissza kell igazolnia a rendelés továbbítását. Az ármegjelölésénél minimális követelmény a hozzáadottérték-adó (ÁFA), valamint a kiszállítás költségeinek egyértelmű és világos feltüntetése. A címkézésre, a szállítási feltételekre és a termékfelelősségre a vásárló lakóhelye (székhelye) szerinti nemzeti előírások vonatkoznak.

Tisztességtelen szerződési feltételek, üdülőhasználati jog

Tisztességtelen szerződési feltételek

Az Európai Unió területén a fogyasztókat szabályozás védi a tisztességtelen feltételek mellett kötött szerződésektől. Egy szerződés feltételeit akkor tekinthetjük tisztességtelennek, ha a két szerződő fél jogai és kötelességei között jelentős különbség van a fogyasztó hátrányára. Ilyen tisztességtelen szerződési feltétellel gyakran találkozhatunk az ún. blanketta szerződésekben, amikor egy szolgáltató, bank vagy biztosító - a szerződésre jellemző - kétoldalú megállapodás helyett, egyedül határozza meg a szerződés feltételeit.
Tisztességtelen szerződési feltétel például, ha a szerződés fogyasztó általi megszüntetését kizárják, vagy ha más törvényben meghatározott jogának gyakorlásában akadályozzák. Szabályba ütközik például, ha az eladó egy elektronikus háztartási berendezés késedelmes szállításáért nem vállalja a felelősséget, illetve kimondja, hogy a forgalmazó vállalat nem vonható felelősségre azokért a károkért, melyeket a termék rejtett hibái okoznak. Ha a fogyasztó ilyen feltételeket olvas bármilyen termékkel kapcsolatban, azok nem érvényesek.

Üdülőhasználati jog

Az idegenforgalom fellendülésével egyre több olyan szerződés születik, amely ingatlanok időszakos bérlésével kapcsolatos (pl.: üdülőhasználati jog). Az EU szabályozásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy az ebből adódó esetleges kellemetlen meglepetésektől megóvja a fogyasztókat. A szabályozások olyan szerződésekre vonatkoznak, amelyeket a szerződő felek több mint három évre kötöttek, és évente legalább egy hét időtartamról szólnak. E szabályok az EU minden tagországában érvényesek: A kiadónak minden információt a bérlő rendelkezésére kell bocsátania a tulajdon elhelyezkedéséről, az ott érvényes speciális szabályokról A szerződést a fogyasztó anyanyelvén kell megfogalmazni, még abban az esetben is, ha a tagállam hatóságai, ahol az ingatlan található, a szerződést a tagállam hivatalos nyelvén kérik A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a szerződést jogi következmények nélkül fel lehet mondani a szerződés megkötésétől számított nem kevesebb, mint 10 napon belül.
(Magyarországon ez 15 nap.) Az üdülőhasználat jogszabályi hátterét Magyarországon az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet tartalmazza, míg az uniós szabályozás az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló Európai Parlament és a Tanács 1994. október 26-i 94/47/EK irányelvében található meg.

Légi utasok jogai

2005. február 17.-től léptek életbe azok az új uniós előírások, amelyek a visszautasított beszállásról, a légijáratok törléséről vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanításról, valamint a segítség közös szabályainak megállapításáról szólnak. Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete hatályon kívül helyezi a 295/91/EGK (EGT vonatkozású szöveg) rendeletet.
Az új szabályozások új jogokat biztosítanak a repülőjáratokat igénybevevő utasoknak. A szabályozás szerint a járatok késése és törlése, valamint túlfoglalás esetén a repülőtársaságoknak kártérítést kell fizetniük a járataikat igénybe vevő utasoknak. Ha egy légitársaság megtagadja a repülőgépre való felszállást, vagy törli a járatot, a járatot működtető légitársaságnak pénzbeli kártalanítást, valamint segítségnyújtást kell biztosítania az utasnak. Ezek a jogok bármilyen járatra vonatkoznak, beleértve a charter járatokat is.
A kártalanítás feltétele, hogy az utasnak a meghatározott időkereten belül kell bejelentkeznie (check-in) a járatra, amely az EU valamely repülőteréről indul, vagy az EU valamely repülőterére érkezik az EU-n kívülről, és a járatot egy EU-s légitársaság működteti.

A beszállás megtagadása
Amennyiben az utasok száma meghaladja a rendelkezésre álló ülőhelyek számát, a légitársaságnak először önként jelentkezőket kell felkérnie, hogy azok - megállapodás szerinti juttatások ellenében - adják át ülőhelyüket. E juttatások tartalmazzák a jegyár visszatérítésének lehetőségét (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy azt, hogy az utas más közlekedési eszközzel juthasson el úti céljára. A légitársaságnak fel kell ajánlania egy későbbi időpontban történő utazást. A magasabb osztályon történő elhelyezés esetén a légifuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését Az alacsonyabb osztályon történő elhelyezés esetén - a kilométertől függően- a váltott repülőjegy árának egy részét vissza kell téríteni.
Ha a beszállást az érvényes jegy ellenére a légitársaság megtagadja, a légitársaságnak a következő összegű kártalanítást kell fizetnie:
1 500 km hosszú vagy annál rövidebb járat esetén 250 euró,
1 500 km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb,
1 500 és 3 500 km közötti járat esetén 400 euró,
az EU-n kívüli, 3 500 km-nél hosszabb járat esetén 600 euró.
A kártérítés összege a felére csökkenthető a fenti esetekben, ha az utast késéssel, de eljuttatja az úti céljára, de a késés nem több mint két, három, illetve négy óra.
A légitársaságnak továbbá a következő ellátást kell nyújtania az utazónak: a jegyár visszatérítésének lehetősége (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy azt, hogy az utas más közlekedési eszközzel juthasson el úti céljára, élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget.

Járattörlés
Ha az utas járatát törlik, a járatot működtető légitársaság köteles: visszatéríteni a jegyárat (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy az utazót más közlekedési eszközzel eljuttatni úti céljára, élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget biztosítani A légitársaság a beszállás megtagadásánál említettel azonos mértékű kártalanítás megfizetésére is köteles, kivéve, ha a járattörlésről idejében értesítette az utasokat.
Az utasokat más közlekedési lehetőségekről is értesíteni kell. A visszatérítés történhet készpénzben, banki átutalással vagy csekkel, valamint - ha az utas ehhez írásos hozzájárulását adja - utazási utalványok formájában is. A kifizetésnek hét napon belül kell megtörténnie. Ha az utazó nem részesül jogainak megfelelő elbánásban, panaszt tehet a járatot működtető légitársaságnál. Az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

Jelentős időtartamú késés
Valamennyi járat esetében, beleértve a charterjáratokat is, amennyiben az utas idejében bejelentkezik (check-in) a járatra,
amely az EU valamely repülőteréről indul,
vagy az EU valamely repülőterére érkezik az EU-n kívülről, és a járatot egy EU-s légitársaság működteti, továbbá a járatot működtető légitársaság két óra vagy annál hosszabb késésre számít 1 500 km hosszú vagy annál rövidebb járat esetén, három óra vagy annál hosszabb késésre számít 1 500 km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb, 1 500 és 3 500 km közötti járat esetén, négy óra vagy annál hosszabb késésre számít az EU-n kívüli, 3 500 km-nél hosszabb járat esetén, a légitársaságnak élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést (beleértve a transzfert is), valamint kommunikációs lehetőséget kell biztosítania utasainak.
Ha a késés öt óra vagy annál hosszabb, a légitársaság fel kell, hogy ajánlja a jegyár visszatérítésének lehetőségét is (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára).

Későbbi kárigénye
Amennyiben a világ bármely részén egy EU-s légitársaság felelős egy járat késéséért, az utas az ebből eredő kárait illetően legfeljebb 4150 SDR** összegű kárigénnyel léphet fel. Ha a légitársaság nem ért egyet a követeléseivel, az utazó bírósághoz fordulhat. Kárigényét ahhoz a légitársasághoz nyújthatja be, amellyel szerződése van, vagy amennyiben a kettő különbözik, ahhoz, amely ténylegesen működteti a járatot.

Poggyász
Az utasok legfeljebb 1000 SDR** összegű kárigénnyel léphetnek fel, ha a világ bármely részén egy EU-s légitársaság járatán kár éri őket amiatt, hogy megsemmisül, megsérül, elvész vagy késve érkezik meg a poggyászuk. A feladott poggyász károsodásával kapcsolatos kárigényt írásban kell benyújtania a poggyász átvételét követő héten belül, késve érkező poggyász esetén pedig az átvételt követő huszonegy napon belül.

Baleseti sérülés, haláleset
Az utasok és hozzátartozóik kárigénnyel léphetnek fel, ha a világ bármely részén egy EU-s légitársaság járatán baleseti sérülés vagy haláleset következtében kárt szenvednek. Sürgős anyagi szükségletek fedezésére a károsultaknak jogukban áll előleget is kérni.

Szervezett társasutazások
A fenti jogokon kívül kárigénnyel léphet fel az utazási irodánál az utazó, ha az utazási iroda - az úti céltól függetlenül - nem nyújtja az EU-n belül kötött megállapodás szerinti szolgáltatásokat. Ezek a jogok a meghirdetett utazás szerinti járat igénybevételének meghiúsulására is vonatkoznak. Ha az utazási iroda által meghirdetett szolgáltatások jelentős része meghiúsul, az utazási iroda köteles segítséget nyújtani, valamint - további költség felszámolása nélkül - más megfelelő intézkedéseket tenni, beleértve az utazást is. A fent említett szabályozások közvetlenül alkalmazhatók az Európai Unió valamennyi tagállamában.

Italok, élelmiszer, cigaretta, elektronikus berendezések

Az Európai Unió egyes termékek esetében részletes szabályozást vezetett be. Ilyenek pl. az élelmiszerekre vonatkozó előírások, azaz olyan "fogyasztói szerződések", melyek nagy kockázattal járhatnak a fogyasztók szempontjából.

Élelmiszerek

A csokoládé törvény
Az igen kedvelt termék körül kialakult vita 1973-ban kezdődött, mikor Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozott az Unióhoz.
A britek és a dánok nem fogadták el azt az előírást, miszerint csak a kakaótartalmú készítmény nevezhető csokoládénak. Ragaszkodtak ahhoz, hogy édességiparuk kakaót nem tartalmazó termékeit is csokoládéként hozhassák forgalomba az EU területén. 2000-ben az Európai Parlament úgy döntött: minden csokoládé ezen a néven forgalmazható. Ennek feltételeként azonban megszabta, hogy a növényi zsiradék és tejtartalom mértékét fel kell tüntetni a termék címkéjén.
A parlamenti döntést Spanyolország és Olaszország nem akarta elfogadni, de az Európai Bíróság 2003. januári ítélete szerint teljesíteniük kell az egész Európai Unióra érvényes előírásokat. Az Európai Unió területén tehát csokoládé néven lehet forgalmazni minden olyan édességterméket, amely bizonyos mértékű növényi zsiradékot tartalmaz. Az Európai Bíróság döntése szerint Spanyolország és Olaszország törvénytelenül cselekedett, mikor egyes külföldi forgalmazókat arra kényszerített, hogy "csokoládé pótlóként" címkézze és forgalmazza termékét.

A mák szabályozása
A mák termesztését az Európai Unió nem tiltja, kizárólag a gyógyszerek alapanyagát képező ún. ipari mák termesztését szabályozza. Az Európai Unió számos régi tagországában is lehet mákos édességeket kapni. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák, illetve az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény magyarországi termelését a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet. szabályozza.

A szép sárga tészta...
Az EU előírásai tiltják a béta-karotin használatát a tészták színezésére. Így a béta-karotin a hazai tésztagyártásban nem használható. Magyarországon elterjedt gyakorlat és a szabályozás is lehetővé tette, hogy tésztakészítésnél a normál étkezési búzából őrölt lisztbe tojásport, valamint béta-karotint keverjenek. Ennek célja az volt, hogy az így készült tészta színe ne fehér, hanem sárga legyen és így hasonlítson a 100%-ban durumbúzából készült tésztához. Az EU álláspontja szerint a béta-karotin hozzáadása megtévesztheti a fogyasztót.
Mivel a tészta azonos színű, a fogyasztó azt is hiheti, hogy magas minőségű kemény durumbúzából készült terméket vásárol. Az EU ugyanakkor nem tiltja, hogy normál étkezési búzalisztből is készüljön tészta, mint ahogyan azt sem tiltja, hogy ebbe tojást (tojásport) keverjenek.

Italok

A whisky, a kommersz rum és a vilmoskörte esete
Az alacsony árfekvésű kommersz égetett szeszek a csatlakozáskor megszűntek, mivel az EU szabályozása szerint a whisky-t erjesztett malátából kell készíteni, a rum alapanyaga a cukornád kell, hogy legyen, a körtepálinkába pedig nem lehet aromát keverni, annak igazi gyümölcsből kell készülnie.

A pálinka és a szeszes ital nem ugyanaz
Magyarország még a csatlakozási tárgyalások alatt jelezte az Európai Uniónak, hogy szeretné, ha pálinka elnevezéssel csakis magyar gyümölcsből, magyar technológiával készült ital kerülne a boltokba az EU-ban. Eddig a pálinka névre hallgató főzés nélkül, ipari etilalkohol és aromák egyszerű összekeverésével készült italokat is ezen a néven árulták itthon. A százszázalékos tisztaságú ipari etilalkoholt krumpliból, kukoricából, búzából és egyéb magvakból állítják elő. 2002. július elsejétől a magyar szabályozás szerint csak azt a szeszes italt lehet Magyarországon (és a csatlakozás óta az EU-ban is) pálinka néven forgalomba hozni, amely 100 százalékban gyümölcs alapanyagból készül.
A határidő előtt szintén pálinka néven forgalmazott, finomszeszből, aroma felhasználásával készülő kommersz termékek neve - bár összetételük nem változott - ma már "szeszes ital" néven kerülnek forgalomba. (A pálinka név Magyarország mellett az Ausztriában teljes mértékben gyümölcsből készített párlatokra is alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az osztrákoknál egyes területeken használják a barackpálinka elnevezést.) A megnevezést megelőzheti bármilyen fantázianév, a címke utalhat a szintetikus összetevők aromájára - mondjuk "cseresznye ízű" - de sehol sem fordulhat elő maga a 'pálinka' szó.

Ásványvíz
Az ásványvizekről szóló szabályok szerint csak azon termékek esetében lehet a "természetes ásványvíz" kifejezést használni, amelyek:
Mikrobiológialilag egészséges Földalatti vízgyűjtőből származik
Származási országában természetes ásványvíznek ismerték el
Megfelel az EU ásványvizekről szóló szabályozásainak
Tiszta víz, amely mindennemű környezeti szennyezéstől mentes
Nem tartalmaz olyan természetes anyagokat, amelyek nagyobb mennyiségben az emberre károsan hathatnak Az ásványvizeket megkülönböztetik a "forrásvíztől" és az ivóvíztől, amelyek nem teljesen felelnek meg az EU természetes ásványvizekről szóló szabályozásainak.

Cigaretta

2005. július 31-től az Európai Unió tagállamaiban tilos minden dohánynemű reklámozása a rádióban (a televízióban már korábban megtiltották), napilapokban, folyóiratokban, sőt az Interneten is, és törvénybe ütközik az ingyentermékek reklámcélból való osztogatása is. A cigarettagyárak nem szponzorálhatnak nemzetközi sportrendezvényeket (pl. Forma-1), popkoncerteket.

Cigarettásdobozok
"A dohányzás káros az egészségre" figyelmeztető szövegnek a cigarettásdoboz előlapjának 30, hátoldalának 40 százalékát be kell töltenie. 2003. szeptember 30-ától nem szerepelhet a cigarettásdobozokon a "light" (könnyű) és a "mild" (gyenge) felirat, mert azokat a dohányzásra csábító jelzőnek minősülnek.
Az egyetlen engedmény, amelyet a gyártóknak tettek, hogy a korlátozás csak az uniós piacra érvényes, az exportra kerülő cigarettákon maradhat ilyen felirat. 2004. január 1-jétől Szabványosítás címén rendelet írja elő a cigaretták kátrány-, nikotin- és szénmonoxid-tartalmának határértékeit. A korábbi gyakorlattal ellentétben tehát egységes szabályoknak kell megfelelniük a dohánytermékeknek.

Elektronikus berendezések

Régi hűtőszekrény, televízió és egyéb elektronikus berendezések 2003. február 13-án került kihirdetésre az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok használatának korlátozásáról az elektromos és az elektronikai készülékekben, valamint az Európai Parlament és a Tanács (2002/96/EK) irányelve a hulladékká vált elektromos és elektronikai készülékekről.
Eszerint a kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. Azaz, ha a valaki egy hűtőszekrényt vásárol, akkor a régi hűtőjét az eladónak ingyen vissza kell vennie.
A magyar harmonizációs jogszabályok a következők: 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről, 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól, valamint 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.