Küszöbön a klímaváltozás

Sokkal közelebb van a klímaváltozás, mint azt eddig gondoltuk, így azt nemcsak unokáink fogják érezni - állítja a Proceedings of the National Academy of Sciences szervezet.

A klímakutató tudósokból álló társaság szerint a Föld éghajlatát meghatározó nagy ökológiai rendszerek közül 9 van már közel a kritikus ponthoz, amely drámai változást hozhat a bolygó klímájában, és így katasztrófákat az élővilágban. Állításuk szerint ugyanis néhány évtizeden belül elolvad az északi-sarki jég, összeomlik a monszun rendszere, és kipusztulnak az esőerdők.

 
Egyre közelebb van a "Holnapután"

Dél-Ázsiában talán már jövőre összeomolhat a monszun váltakozása, Nyugat-Afrikában pedig akár tíz éven belül. Az előrejelzések szerint tíz-húsz éven belül elolvadhat az északi sarki jégsapka. Az Amazonasi esőerdőknek, a kanadai és szibériai tajgákat borító erdőknek ötven évet adnak a kutatók a kipusztulásig.
(Bors)

Olvad Nyugat-Szibéria

Nyugat-Szibéria egy hatalmas területén példátlan olvadás zajlik, ami drámai mértékben felgyorsíthatja a globális felmelegedést.

Az orosz térségből nemrég visszatért tudósok beszámolója szerint a világ legnagyobb fagyott tőzegmocsara sekély tavakká kezd olvadni. Az egymillió négyzetkilométer területű mocsár 11 000 évvel ezelőtt alakult ki, azóta ez az első olvadása. A Franciaország és Németország együttes területével vetekedő fagyott mocsárvidék az olvadás hatására több milliárd tonna metánt, juttathat a légkörbe, írja a New Scientist. A felfedezés Judith Marquand, az Oxfordi Egyetem kutatója és Szergej Kirpotyin, a Tomszki Állami Egyetem botanikusa nevéhez fűződik.

 Kirpotyin a kialakuló helyzetet egy ökológiai földcsuszamlásként jellemezte, ami szerinte visszafordíthatatlan és egyértelműen az éghajlati felmelegedéssel áll összefüggésben. Az olvadás a teljes félsarkvidéki nyugat-szibériai területen észlelhető, a folyamat az elmúlt 3-4 évben vette kezdetét. Az éghajlat tudósok aggodalommal fogadták a felfedezést és felhívták a figyelmet, hogy a jövő globális hőmérséklet előrejelzéseit valószínűleg felül kell majd vizsgálni.

 A brit Guardian napilap által megszólaltatott tudós, David Vinter, a Kelet-Angliai Egyetem Éghajlatkutató Egységének vezetője szerint ide vezethet, ha elkezdünk játszadozni az ökorendszerekkel, mivel nincs semmiféle vészfékünk, amit meglehetne rántani a folyamat megállítása érdekében. A fagyott altalajt nem lehet visszahelyezni, ha egyszer már felolvadt, a terület metánkibocsátása pedig jelentős mértékben hozzájárulhat a közvetlen emberi tevékenységnek köszönhető károsanyag-kibocsátáshoz, ezáltal a felmelegedéshez.

Ezt 2001-ben az utolsó átfogó jelentésben egy kormányközi bizottság 1,4-5,8 Celsius-fok közé becsülte 2100-ig. Ezekhez az adatokhoz azonban csak az ismert üvegház-gázok kibocsátást vették számításba, Vinter szerint el sem tudjuk képzelni, mennyivel járulhatnak hozzá az egyensúlyukból kibillentett ökorendszerek az éghajlatváltozáshoz.

Forrás: sg.hu

Ma már egyre erőteljesebben tartja magát az a koncepció, miszerint a dinoszauruszok nem egy csapásra és nem egyszerre haltak ki mintegy 65 millió évvel, ezelőtt hanem egy nagyon érdekes folyamat végeredményeként tulajdonképpen megváltozva túléltek és eközben helyet adtak egy új faj az emlősök megjelenésének is. Az evolúciós folyamat e szakasza, a koncepció szerint 280 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a levegő oxigénszintje 600 Millió éves csúcsról (30%) el kezdett csökkenni és durván 100 millió év alatt elérte minden idők negatív rekordját a 10%-ot. A változó helyzetre az evolúció két egymástól markánsan elkülönülő választ adott, az egyik volt a hűlők morfológiai változása és a légzsákos légzés megjelenése, míg a másik a tojásos szaporodásról az elevenszülésre való áttérés volt. A két taktika két új fajt eredményezett a madarakat és az emlősöket. A „klasszikus” és oly lenyűgöző dinoszauruszok pedig eltűntek a történelem sülyesítőjébe.